13 látnivaló Marrakeshben: gazdagon díszített épületek, ragyogó csempék és fűszerillatú bazárok színes kavalkádja

Marrakesh Marokkó egykori fővárosa, az ország névadója és egyike a 4 királyi városnak. A Magas Atlasz lábánál, az ország középső részén terül el. Az egykori oázisvárost 1062-ben építették és azóta folyamatosan lakják. Mai népességszáma kb. 1 millió fő.

Óvárosa (a medina) kacskaringós utcáival 1985 óta az UNESCO világörökség része.

Már a repülőről láttuk, hogy az óváros épületei vörös színűek, amit a környéken kitermelt vörös agyagnak köszönhet, ezért Marrakest “vörös város” néven is emlegetik.

Marrakesh hozta a sivatagi arab város hangulatát, jó és rossz értelemben egyaránt.

Tudtam, hogy kissé sokkoló lesz megérkezni ide. Pedig éltem már át kultúrsokkot Ázsiában, de ez itt egészen más élmény volt.

Teljesen átszellemültem és egy másik világba érkeztem. Marrakeshbe érve az időben is visszautaztunk. Az forgalmas utcán száguldozó autók, lovaskocsik, szamaragoló apókák, a sitető gyalogosok, a furábbnál-furább dolgokat szállító robogósok, a piszkos, kanyargós és feltérképezhetetlen utcák – mind filmbeli érzéseket hívott elő belőlem. Valahogy így képzeltem egy fejlettlen, egzotikus afraikai arab ország nagyvárosát.

Itt az emberek tekintete, viselkedése és persze öltözéke is egész más, mint amit megszoktunk.

A nők ruházata az iszlám országokban viseltek szinte teljes skáláját lefedte – kezdve a talpig feketébe öltözött, csak a szemüket mutató nőktől a színes kendőket viselő fiatalokig. A városi buszon láttam egy viszonylag fiatal anyát, aki fekete kesztyűt is viselt a 30 fokban.

A férfiak is láthatóan követik az iszlám előírásait, ők is hosszú, hagyományos ruhában és sapkában járnak.

A modernizáció betörése persze tagadhatatlan. Egymás mellett jól megfér a KFC felirat és az arab betűk. És néha egy nyugati cég táblája marokkói írással.

A macskák itt is láthatóan nagy kegyben vannak tartva, enni-inni kapnak, és a bazárokban a legkényelmsebb szőnyegeken és puffokon szundítanak.

Marrakesh látnivalói – lista

1. Marrakes óvársa, a medina – UNESCO világörökségi helyszín
2. A bazár és a végtelen hosszúságú, kacskaringós sikátorok, ahol millióféle kézzel, helyi tradiciók szerint készült kézműves termékeket vásárolhatsz
3. Régi városfal
4. Bab Agnaou Gate (városkapu)
5. The mellah – zsidónegyed, fűszer és ékszer souk
6. Koutoubia mecset és minaret
7. Jemaa el-Fnaa főtér
8. Bahia Palace
9. Madrasa Ben Youssef – bentlakásos korániskola
10. El Badi Palace
11. El Jardin Secret – egy csöndes, rejtett kert
12. Jardin Majorelle és az Yves Saint Laurent Museum – egy csodaszép botanikus kert és a híres francia divattervezőnek emléket állító kiállítás
13. A soha el nem készült Színház

Élményprogramok Marrakeshben

Én szeretem különválasztani a konkrét látnivalókat és az élményprogramokat, aktív programokat. Ezek jellemzően tartalmaznak valamilyen gasztronómiai élményt is, mivel szerintem az étkezés egy nép kultúrájának sarokköve. Meg hát szeretek enni-inni, és mellesleg a pihenésnek és városnézének egy praktikus egyvelege a helyi ételek és italok megkóstolása, főleg egy arab országban, ahol az étkezés már-már vallási ceremónia.

1. Vacsora egy étterem tetőteraszán (rooftop étterem)
2. Arab kávé és sütemény
3. Mentatea tea, a berber whisky 🙂
4. Fürdőzés egy hammamban

1. Vacsora egy étterem tetőteraszán (rooftop étterem)

Marrakeshben a szűk utcák pora és zaja elől való elmenkülésre a legjobb ötlet beülni egy 360 fokos panorámával rendelkező rooftop (tetőreaszos) étterembe, ahol az árak még magyar pénztárcával sem túl magasak.

Igazán ez világosban élmény, de ha naplemente után térsz be, azt sem fogod bánni, hiszen fent biztonságban és nyugalomban vacsorázhatsz.

A pincérek kedvesek és udvariasak, ahogy ezt egy arab országban (és amúgy minden étteremben) elvárod.

Mellesleg Marokkóban nincsenek bárok, sem esti szórakozási lehetőségek.

Ezért is érdemes olyan szállást választani, ahol van tetőterasz, egy nyílt udvar (riad), mert így az estét pihenéssel tudod tölteni. A másik opció, ha étterembe mész, de utána is jólesik megpihenni a kényelmes szállásodon.

2. Arab kávé és sütemény

A homokban főtt, fűszeres arab kávé szerintem mennyei, amihez kissé gejl süteményt szolgálnak fel, ha kérsz (kérjél, illi hozzá!). A kesernyés fekete és a szirupus süti igazán remek párosítás. A homokban való kávéfőzésről bemutatót is örömmel tartottak nekünk, vendéglátónk (arab ország révén ez a megnevezés természetes) lelkesen magyarázott és mutogatta, hogy mit csinál éppen. Sajnos nem mindenhol főznek autentikus arab kávét, ezért érdemes előre megnézni, hogy mit fogsz kapni. Ha látod kitéve az állványt, és benne a homokat, ahol főzik a zaccos feketét, jó helyen vagy.

Egészen elképesztő ízkavalkád kerülhet a csészédbe attól függően, hol ülsz le. Mi ittunk 4-féle és 12-féle fűszerre főzött kávét is, és mindkettő mennyei volt. Ettünk hozzá mindenféle aprósütit is, minden elképesztően finom volt.

3. Mentatea, a berber whisky

Már az utazást megelőzően minden blogban írtak a marokkóiak mentatea mániájáról. Tényleg mindenhol is isszák és adják a forró, frissító italt.

A mentatea Marokkó nemzeti itala, és gyakran vendégelnek meg vele ellenszolgáltatás nélkül is.

Egy kicsit más az íze, mint itthon. Sokkal erősebb, intenzívebb, az aromája és illata is más. Finom, ízletes, igyál minél többet, ha Marokkóba utazol!

Minket folyamatosan a berber whiskyvel ugrattak a 3 napos sivatagi utunk során a berber idegenvezetők. Nyilván mindenki tudja, hogy mi a helyzet az alkohollal egymó muszlim többségű országban, de úgy vettem észre, hogy a guidok rettenetesen élvezik ezzel ugratni a turistákat.

4. Fürdőzés egy hammamban

A fürdőzés kultúrája a muszlim világban régre nyúlik vissza, mellesleg Magyarországon is vannak építészei emlékei a törökök 500 éves “vendégeskedése” okán.

Mi végülis nem próbáltuk ki, egyrészt időhiány miatt, másrészt azért, mert a nemek csak külön-külön mehetnek be. Így párként nem annyira buli, hiszen nem lehetünk együtt.

Ha ismét elmennénk Marokkóba, valószínűleg kipróbálnám.

Az óvárosban rengeteg hammam van, némelyik ára elég borsos, mások viszont kifejezetten pénztárcabarát belépést biztosítanak. A fürdők előtt tábla hirdeti a fürdési feltételeket és árakat, érdemes elmenteni ezeket a térképeden és le is fotózni, hogy később tudd, melyik melyik.

Marrakesh látnivalói

1. Marrakes óvársa, a medina – UNESCO világörökségi helyszín

Ha neked is a szaúd-arábiai nagyváros jut eszedbe a “medina” szó hallatán, ne szégyeld magad. Én is csak azóta tudom, hogy ez mit jelent, mióta jártam Marokkóban.

A medina az észak-afrikai arab országok, fallal körülvett óvárosát jelenti, tehát ez a kifejezés nem korlátozódik Marrakeshre vagy Marokkóra.

Ez az a városrész, ahol érdemes megszállni, mert zömmel itt vannak a látnivalók és ez a legbiztonságosabb is. Ami azért nem elhanyagolható szempont.

A marrakeshi medina részben olyan volt, mint amit elképzeltem. Zsibongó, szűk sikátorok végtelen, ágas-bogas hálója, amiben egy egyenes szakasz sincs.

Ez az eleven, nyüzsgő medina az UNESCO világörökséghez tartozik. 19 km hosszú fal veszi körbe, és kb. 100 évvel ezelőttig ezen a falol belül terült el a város, csupán a modernkori gazdasági növekedés következménye, hogy Marrakesh a városfalon kívülre nyomult. Az új városrészek egészen más képet mutatnak, ezek már-már európai kinézetűek.

2. Bazár és a végtelen hosszúságú, kacskaringós sikátorok

A marrakeshi bazár felfedezése a repjegy megváltása pillanatától izgatta a fantáziám, és ne kamuzz, titokban te is alig várod, hogy nekiess a vásárlásnak. 🙂 A millióféle csodaszép vagy éppen illatos, színes portéka a régi idők vásári időszakát idézi, pont, mint a mesékben.

A bazár, itteni nevén souk (ejtsd: “szúk”), felfedezése egy külön élmény és program. Bár írtam volna azt, hogy vessz el a marrakeshi bazárban, de inkább ne 🙂

A korábban olvasott bloggerek vagy ezerszer hívták fel a figyelmet, hogy bizony itt pillanatok alatt el lehet keveredni, és szinte biztos lesznek “lelkes” helyiek, akik majd kalauzolni akarnak.

Semmiképpen se fogadd el, mert lehet, hogy még jobban elveszel, és csak baksis fejében vezetnek ki.

A bazár hangulata egyébként számomra egészen olyan volt, mint egy filmben.

A bazárban folyamatosan a nyüzsgés, a szűk, kacskaringós sikátorok hosszú kilimómétereken át kígyóznak, mint valami szabálytalan pókháló, átszövik az óvárost.

Az üzletek az áruk típusa szerint tematikusan helyezkednek el.

Egymás mellett tornyolsulnak a különféle kézzel alakított csodaszép fémtárgyak, egy másik világba repítenek “aladdin” gazdagon díszített lámpásainak sárga fénye, kelletik magukat az ezüst ékszerek, színes vagy éppen tradicionális kék-fehér mintás kerámiák, lábtörlő vagy lepedő nagyságú mintás szőnyegek és egyéb lakástextilek lógnak az állványokról, és természetesen méteres halomba rendezve messziről csábítanak a rikító színekben pompázó illatos fűszerek, illetve különböző szárított növényeket, teakeverékek aromája száll a levegőben.

Az utcák messze nem olyan koszosak, mint gondoltam, még csak nem is nagyon szemetesek, és a rengeteg illatos fűszernek, teának, füstölőnek köszönhetően az egész szúkot belengi a kellet aromája. Bűzre számítottam, helyette valami egészen magával ragadó illatot kaptam, amit a bazár hangulata, illetve az éttermekben készülő ínycsiklandozó fogások és az arab kávé illata koronáz meg.

A látvány sem utolsó, hiszen rengeteg szemkápráztatóan színes kelmét, ruhát, szőnyeget, fűszert árulnak, hogy amitől tátva maradt a szám.

3. Régi városfal

A marrakeshi medinát a mai napig körbeöleli a régi városfal, ami 20 km hosszan halad őrtornyokkal és kapukkal megszakítva. A városfalat a 12. században építették és most is remek állapotban van.

Megtekinteni a 19 városkapu egyikének környékén lehet és érdemes.

4. Bab Agnaou Gate (városkapu)

A Bab Agnau Gate Marrakesh fő városkapuja, ami a medina “királyi kasbah” városrészébe vezet. A kapu neve az “aknau” szóból származik, ami némát jelent.

A kapu kívülről nézve nem annyira díszes, egyszerűen faragott kővel díszítették, azonban az odavezető úton számos kisebb kapu alatt haladunk el, amiket viszont szépséges színes csempével dekoráltak ki.

A kapuk környékén csak úgy pezseg az élet, gyalogosok, szekerek, árusok jönnek-mennek, a bazár is itt kezdődik, ezért mindig óriási a nyüzsgés.

5. The mellah – zsidónegyed, fűszer és ékszer souk

Mi a zsidó negyedet végülis nem fedeztünk fel, csupán a peremére, a Tinsmiths Square-re jutottunk el, ami a Bahia és Badi Palota közelében található.

Azonban itt is megcsodálhattuk a csinos oszlopokba rendezett fűszereket, színes textíliákat és a megannyi vibráló árut.

A téren kihelyezett tábla szerint ez a “Kzadriya squere”, ami arabul bádogost (tinsmith) jelent. Érdekes, hogy a Google térképen a térnek csupán az angol neve szerepel, a Kzadriya szóra keresve a Google is tanácstalan maradt.

Ez a tér valamikor a zsidó közösségi piacaként üzemelt, a nevét pedig az itt művelt ipari tevékenység után kapta.

Nekünk már lekopott a lábunk a sok bazározástól, és sajnálom, hogy nem tudtuk megnézni a zsidó negyedet. Ha érdekel, a Google térképet ide kattintva találod.

6. Koutoubia mecset és minaret

A Koutoubia mecset és a hozzá tartozó minaret Marrakesh egyik leglátványosabb épülete még kívülről is. A város szívében, a hatalmas Jemaa el-Fnaa  téren magasodik.

Sajnos bemenni nem lehet, mint ahogy egyetlen másik mecsetbe sem Marokkóban (kivéve a casablancai nagymecsetet).

A Koutoubia mecset, mint sok más épület Marrakeshben, a 12. században épült az Almohad dinasztia idején.

Nevét a körülötte tüskénkedő könyv árusokrók kapta.

A mecset és minaret megjelenése egyszerű, vöröses-rózsaszínes színét – mint minden más épület is a városban – helyiben kitermelt vörös anyagnak és kőnek köszöheti.

A minaret 77 m magas és gyönyörú, színes, főleg kék és zöld kerámia csempékkel díszítették.

7. Jemaa el-Fnaa főtér

A Jemaa el-Fnaa úgy volt bezengve, mint az egzotikus kelet elvarázsolt helyszíne, ahol kígyóbűvölőkkel és mindenféle mesebeli dologgal és csodával találkozhatunk.

Nekem mégis sokkal inkább tűnt egy turistacsalogató piacnak, ahol mindent is el akartak adni. Ehhez jött a rettentő káosz, zaj, amitől én hamar besokaltam.

Ahogy sétáltunk a sorok között, az árusok már messziről ordítottak nekünk, hogy vásároljunk. Tény, hogy csinos halmokba sorakozott mindenéle guszta dolgot kínáltak, pl. gyümölcsöket, de nekem túl mesterkélt volt az egész tér hangulata. Egy másodpercem nem telt el anélkül, hogy ne kiabált volna valaki hozzám, hogy vegyek, vegyek, vegyek…

Szóval, a kelet varázsa helyett a Jemaa el-Fnaa tér egy turistáknak szánt, elképesztően zajos és káoszos vásár. Mi gyorsan “megszöktünk”, mert elképesztően nyomasztó volt, hogy az ott töltött időnk a folyamatos “no, thank you” válaszokból áll, olyan érzés volt, mintha egy szóviharba sétáltunk volna be.

8. Bahia Palace

A Bahia Palota az egyik leglenyűgözőbb épület, amit valaha láttam. Ha nem jártam volna már korábban Sevillában, ahol a mórok szintén csodálatos építményeket hagytak maguk után, biztosan padlót fogok a csodálattól, de így is ámultam és bámultam a korai arab építészet eme remekművén.

• területe 8000 négyzeméter
• 150 szobája van
• 20 évig épült
• rengeteg belső kerttel (riad) és udvarral rendelkezik

Az egész épület gazdagon díszített intarziával, csempével, festett fa mennyezettel, faragott stukkóval és az ún. zellij vagy zellige csempedekorációval.

A zellige egy mozaik stílus. Kézzel készített, különböző geometriai mintájú és színű, egymáshoz illeszkedkedő csempékből áll, ami a leginkább jellemző a nyugati iszlám művészetre.

A palota 1860-1900 között épült meg.

Először királyi tulajdonná vált, majd a francia “helytartó” lakott itt. Marokkó függetlenné válása után visszakerült a királyhoz, később a kultúrális minisztérium költözött a palotába, míg végül turista attrakcióvá vált. A Bahia Palota azóta méltán az ország egyik leglátogatottabb helye, azonban a király még mindig használja néha, például nemes vendégek fogadására.

A “bahia” arabul egyébként azt jelenti, hogy “ragyogó”, amely jelzőre e palota igencsak rászolgált.

Mi kb. 3 órát töltöttünk el itt, aminek minden egyes másodpercét kiélveztem. Néha csak leültem és a tekintetemet végighordoztam a gyöngyörű faragásokon, színes csempéken, ajtókon és pilléreken, kerteken.

A Bahia Palota az a látnivaló, amit tényleg minden Marrakeshbe látogatónak meg kell csodálnia, mert több leszel általa és garantáltan az egyik legemlékezetetesebb élményed lesz, persze attól függően, milyen utazási tapasztalatod van. Nekem ez volt a negyedik muszlim ország (Törökország, Albánia, Egyiptom), ahol jártam, de egyikben sem láttam ilyen lenyűgöző csodákat.

(Nyilván Albánia kakukktojás, mert kulturálisa nem annyira muszlim, inkább afféle furcsa balkáni keverék és hát építészetileg elég szerény attrakciókkal rendelkezik).

A Bahia Palota részei:

• egy hosszú kerttel indul
• belső udvarok és riad kertek, pl. a híres-neves Grand Riad
• ragyogó termek (adminisztratív, üzleti és egyéb célokra)
• 4 szoba a feleségek számára
• 12 szoba az ágyasok számára
• ebédlők
• iskola
• mecset

A riad szalon színes ólomüveggel és az ún. zouak művészeti formával van diszítve.

A zouak művészet Marokkó népeinek hagyományos fafestészeti technikája.

Forrás: moroccanbazaar.com

9. Madrasa Ben Youssef

A medina központi részén található híres Ben Youssef korániskola (=madrasa vagy medersa) volt az első épület, amit megnéztünk.

A látnivalókért fizetett belépők közül ez volt a legolcsóbb is. Érdemes készpénzzel készülni, mert itt nem fogadták el a kártyát, amin láthatóan sok turista fel is háborodott. 1-2 órát könnyedén el lehet itt kóvájogni megszédülve és megrészegülve az épület szépségétől.

A Ben Youssef egy közel 500 éves épület, 1565-ben épült fel és hosszú élete alatt folyamatosan a muszlim vallás tanításának jelentős intézményeként működött. A hitoktatás mellett a diákok tanulhattak filozófiát, orvostudományt és matematikát is.

Az iskolának több szintje van, a felső emeletről csodás kilátás nyílik a központi térre, ahol egy csodaszép medence áll.

Az épületet a már említett zellige csempék díszítik, továbbá csodálatos, részletgazdag kő- és faaragások, főleg geometriai és virág motívumokkal, illetve arab írás borítja a falak, a mennyezetek, oszlopok, boltívek minden négyzencentiméterét. Az ajtók szintén gazdagon festettek és díszített cédrusból készültek.

Nem győztük befogadni ezt a rengeteg sok részletet, dekorációt, színt, vonalat és formát, annyira telítődtünk szépséggel, hogy már-már sokkot kaptam, persze jó értelemben.

10. El Badi Palace

A XVI. században élült Badi palota sajnos csak árnyéka egykori önmagának – legalábbis a leírások szerint, ugyanis mi nem látogattuk meg.

Az hajdanvolt királyi lakhely ma csak egy rom, talán a közeljövőben ezt is – mint Marrakesh többi csodás épületét – felújítják majd.

11. El Jardin Secret

Az El Jardin Secret pontosan olyan, amilyennek az ember egy titokzatos, mesés keleti épület belső udvarán rejtőző kertet elképzel.

A Titkos Kertben képzeletemben megelevenedett egy film, díszes ruhákba öltözött, gazdag arab férfiakról és nőkről, akik esznek, isznak, élvezik egymás társaságát.

A kertben megcsodálható a növények között megbúvó, gyönyörúen díszített pavilon, smaragzöld csempék, medencék szökőkutakkal és aranyhalakkal és náddal, liliommal.

Az egykori épület és kertkomplexum a XVI. században épült. Tartozik hozzá mecset, hammam, riad és egy kút, ami ma is látható. Az évszázadok viharai lerombolták a Titkos Kertet, amit végül 2016-ben teljeskörűen felújítottak és mára elnyerte méltó formáját.

A felújításról egy szépséges, a már megszokott díszítéssel dekorált paviloban néztünk meg egy képkiállítást. Én padlót fogtam attól, hogy mire voltak képesek a restaurátorok és építészek, munkások, hiszen gyakorlatilag teljesen újjá kellett építeni a komplexumot.

Egészen lenyűgőző, hogy egy romból milyen lenyűgőző szépségű királyi kertet és a mór művészettel megszépített épületeket varázsoltak.

12. Jardin Majorelle és Yves Saint Laurent

A Jardin Majorelle néven emlegetett gyönyörű botanikus kert nem csak egy növénygyűjtemény. A kert területén található egy luxus lakóház, a Villa Oasis és egy Art Deco-stílusban épült stúdió is.

A Majorelle együttes története mesébe illő szerintem.

Jacques Majorelle orientalista, építész hozta létre ezt a lenyűgöző kertet közel 40 év munkájával. A közepén álló stúdiót pedig Paul Sinoir tervezte. Később a kertkomplexum Yves Saint Laurent francia divattervező birtokába került.

Laurent először 1966-ban látogatott Marokkóba, és hamar beleszeretett az országba, évente visszajárt. Marokkó hatása megjelent a tervező munkáiban is, főként a ragyogó színek inspirálták.

A Dior ruhatervezője és partnere, Pierre Bergé 1980-ban vásárolta meg a Jardin Majorelle-t azért, hogy megmentsék a teljes pusztulástól. Az eredeti tulajdonos ugyanis arra kényszerült, hogy eladja, azonban az épületet magára hagyták, ami így az enyészeté lett. Laurent és Bergé azonban gyönyörűen felújította, így nekik köszönhetően ma mi is megcsodálhatjuk.

Laurent imádta Marokkót és ezt a kis birtokot, sok időt töltött itt, és olyan híres vendégeket fogadott, mint Mick Jagger.

Laurent 2008-ben bekövetkezett haláláig birtokolta a Majorelle-t, hamvait is itt szórták szét.

Később a francia pár alapítványának kezelésébe került, amit Pierre Bergé 2017-ig vezetett.

A híres tulajdonos tiszteletére ugyanebben az évben megnyílt a kert mellet az YVES SAINT LAURENT múzeum, egy koncertterem és könyvtár is.

A Majorelle kert híres ragyogóan vibráló, élénk színeiről. Az Art Deco stúdió a kéknek ebben a valószínűtlen árnyalatában díszeleg, ami ma a berber múzeumnak ad otthont. Ezt a kék színt egyébként egykori tulajdonosa után “Majorelle kéknek” nevezik, és amely színű festéket a szuvenírboltban meg lehet vásárolni.

A kert 9000 négyzetméterén 300 különböző növényfajt mutat be, a világ 5 kontinenséről. Labirintushoz hasonló útvonalain csinos és egyértelműen jelzett ösvényen lehet végigjárni, egy irányban. Mivel óriási a tömeg, ügyelnek rá, hogy ne tévedj el, ne menj rossz felé, ne vessz el.

A kert szépségét, a növények esztétikus elrendezésén túl, a kiegészítő építészeti elemek, medencék és azok élénk színei adják.

Fa méretű kaktuszok, égbe törő pálmák, agávék, jukka, bambusz, hibiszkusz, ciprus és élénkrózsaszín murvafürt (bougainvillea), amit megcsodálhatsz ebben a varázslatos és egzotikus kertben.

Jegyet kizárólag online lehet venni, amit érdemes legalább 1 nappal korábban megtenni, de akár még korábban is. A helyek száma limitált, és mivel ez Marrakesh legnépszerűbb látnivalója, ezért az idősávok hamar betelnek.

Jardin Majorelle jegyvásárlás

Történet forrása: museeyslparis.com

13. A soha el nem készült Színház

A modern városnegyedben pillantottunk meg egy távolról egészen újnak és modernek látszó épületet.

Közelebb érve mát látszódott, hogy kezd lepusztulni a láthatóan magára hagyott épület.

Az ajtók tárva-nyitva, sehol senki. Az interneten némi keresgélés után kiderítettem, hogy ez a gyönyörű épület egy kihasználatlan színház.

A 800 fős Royal Theater építését még a 70-es években kezdték el, de teljesen azóta sem fejezték be. Soha, senki sem lépett fel remek akkusztikájú termeiben.

Kár érte, mert a belső terei igazán gyönyörűek. Míg kívül inkább európai stílusjegyek fedezhetőek fel, addig belső felületeit csempék és egyéb marokkói minták díszítik, a mennyezetről keleties aranycsillárok lógnak.

Sajnos ennél többet nem tudtam kideríteni róla. Ha erre jársz, érdemes bemenni, én az emeletre is fellépcsőztem.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Utazásfüggő | szövegíró | Hofmeiszter Dorottya (@vadoc_utazo) által megosztott bejegyzés

A következő helyszín, ahova elkalauzollak: a Marzouga sivatag