Santa Rita vízesés felé vezető út trópusi hegyi esőerdőben, Kolumbiában

Kolumbia látnivalói 3. – Santa Rita vízesés

A Santa Rita vízesés (spanyolul Santa Rita La Cascada) a Santa Rita Reserva Natural kiemelkedő látnivalója, azonban maga az odavezető út még sokkal szebb a parkon belül. Salentóból kb. fél napos program a meglátogatása.

Gyalogtúra a Santa Rita vízesés felé

Bármilyen túra megtervezéséhez, Magyarországon és külföldön egyaránt a MAPY.CZ térképes applikációt ajánlom. A cseh készítésű térkép a túraútvonalakat is jelöli, offline is tudod használni és magyarul is letölthető. A Santa Rita vízesést a mapy.cz térképén itt éred el.

Salentóból kétféleképpen juthatsz el a Santa Rita vízeséshez:

  1. Dzsippel (WILLY) kb. 10-15 perc és kb. 8000 COP (=kolumbiai peso, kb. 800 Ft)
  2. Gyalog 1-1,5 óra

Mi sajnos elkövettük azt a hibát, hogy gyalog indultunk neki. Mondom ezt úgy, hogy keresem a kalandot és szeretek új utakat felfedezni. Azonban 2 okból is rossz ötlet volt a túraútvonalon elindulni:

  1. Az út 2/3-a szinte járhatatlan, mert egy mély árokban kell menni, nagy kövek között, és baromi kényelmetlen, bokaficam-gyanús a terep
  2. Útközben ránk szakadt az ég, ezért a talpunk alatt omladozott a talaj, és a sziklákkal teli árok kicsit sem volt biztonságos

Az volt a szerencsénk, hogy már az út vége felé jártunk, mikor az özönszerű eső ömleni kezdett. A trópusi hegyi esőerdőben ugyanis ez egészen más, mint nálunk, Európában. Ha itt esik, akkor az olyan, mint amit egykor Noé is átélhetett. Igaz, nem tart sokáig, viszont az alatt az idő alatt garantáltan nem marad rajtad száraz egy négyzetmilliméter textília sem.

Ha ez a nagy eső az árokban ér minket, bizony nagy bajban lettünk volna, mert a talaj járthatatlanná válik és az eső felduzzadt folyóként zubogott volna alattunk. Nem mondom, hogy óriási nagy veszélyben lettünk volna, de az egyszer biztos, hogy hosszú kínlódás árán jutottunk volna ki. Így sem volt egy kellemes élmény.

Én azt javaslom, hogy willyvel fuvaroztasd el magadat a Natura Reserve-hez. A dzsipeket Salento főterén lehet megtalálni. A tér templommal átellenes felén áll egy kis fabódé, itt tudsz kérdeződkösni, hogy mikor indul a következő járat. Csak spanyolul tudnak, ezért ha nem beszéled a nyelvet, készülj fel Google fordítóval. 🙂 Ja, és ez úgy általában igaz egész Kolumbiában.

Aki mégis meg akarja próbálni gyalog, számítson rá, hogy nem lesz egy sétagalopp. Az út kb. így néz ki:

  • 20% rész normális túraútvonal
  • 70% rész út egy árok mélyén
  • 10% rész út forgalmas aszfaltos úton

A Santa Rita Reserva Natural

Szerencsére a cél elérése kárpótolt minket a borzasztó terepért. Egyrészt maga a park csodaszép, zöldellő erdőkkel borított hegyek ölelésében fekszik, egy kis patak szeli keresztül, amit követtünk. Másrészt az időjárás is megörvendeztetett minket. Körülbelül 30-40 perc után az eső alábbhagyott, kisütött a nap, pillanatok alatt meleg lett. A fények, az ég különös acélkék és tengerkék színei, a földtől az ég felé kavargó felhők mesebeli szépséget kölcsönöztek a tájnak.

Milyen ruhát érdemes egy ilyen túrára felvenni?

Kolumbiában a hegyekben kellemesen meleg van, napközben kb. 25 fok. Azonban ha borús az ég vagy esik, akkor lehűl, ezért érdemes hosszú, vékony, gyorsan száradó túranadrágot venni.
Felülre rövidujjú pólót, pamut trikót ajánlok és egy vékony hosszú ujjú, cipzáros sport felsőt.
Plusz kötelező egy vékony esőkabát, ami 100%-osan vízálló, és nem fülledsz bele.
A lábadra húzz vízálló túracipőt, de még jobb a gumicsizma.

Mi okosan Dacatlonban vásároltunk be túracuccokat. A nadrágom 15 perc alatt megszáradt, az esőkabát pedig tökéletes, szóval tudom ajánlani!

A belépő, ha jól emlékszem, néhány ezer COP volt, ami szinte ingyen van (1000 COP ~ 100 Ft).

Cserébe kaptunk egy térképet, meg némi útbaigazítást spanyolul. Ennek megértettem x százalékát, ami arra elég volt, hogy nagyjából ne menjünk teljesen rossz felé 🙂 meg azért viszonylag jól ki is volt táblázva az út.

A táj egészen elképesztő szépségű volt, ellenben az eső miatt bokáig ért a sár. Sajnos annyi eszünk nem volt, hogy gumicsizmával is készüljünk, pedig hasznos lett volna.

Az út nagy része nyílt terepen kacskaringózott, kb. 1,5-2 óra alatt megjártuk oda-vissza az utat, persze megszámlálhatatlanul sokszor álltunk meg bámészkodni, fotózni. Voltak izgis, Indiana Jones-filmbe illő részek, például függőhidak. Igaz, nem tátongott több 100 méteres mélység alattuk és nem is szakadtak le, viszont rendesen inogtak, miközben átkeltünk rajtuk.

Maga a vízesés igazából nem nagy szám, zubog eszetlenül, de nem túl nagy és nem is igazán magas. Azonban a környező táj varázslatosan szép, ezért megéri eltúrázni ide!

Plusz 1 tipp: Kasaguadua Natural Reserve

Csodaszép esőerdő és védett terület Salento közelében, már az odavezető út is magával ragad. Sajnos nekünk erre a programra már nem jutott időnk, de ha visszamennék, 100%, hogy meglátogatnám!

Én erősen ajánlom, a Santa Rita vízesés helyett is akár. További információkat találsz róla ezen a linken:

https://kasaguaduanaturalreserve.org/

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük