Cartagena de Indias, Kolumbua

Kolumbia látnivalói 6. – Cartagena de Indias

Cartagena de Indias a Szerelem a kolera idején című könyv film helyszíne, ahol a történet íróje, Gabriel García Marquez évekig élt, és később is ihletének forrása lett, 2016-ban itt is temették el.

A könyvet ezért a Bogotába tartó repülőúton olvastam újra, és a szívem túlcsordult a gondolatra, hogy eljutok szeretett regényem helyszínére.

A város neve spanyolul annyit tesz az “Indiánok Cartagenája”, egy dél-spanyolországi város után.

A Karib-tenger partján fekvő nagyvárost 1533-ban alapították, valamikor az egyik legjelentősebb kikötő és kereskedőváros volt.

Fekvése okán az inkvizíció és a rabszolgakereskedelem központja lett, az árukat szállító spanyol hajók itt álltak meg, mielőtt átkeltek volna az Atlanti-óceánon. Később veszített jelentőségéből, amit megújulás követett köszönhetően a Magdalena-folyó völgyében 1917-ben felfedezett olajnak. A város peremén haladó buszunkból mi is láttuk a gigászi olajfinomítókat és éreztük a fekete arany jellegzetes, fura illatát.

Manapság Cartagena de Indias Kolumbia 5. legnagyobb városa, 2025-ben kb. 1,1 millió lakosa van. Az olaj mellett a kávé és az ezüst számítanak fontos exportcikknek, és a turizmus is egyre növekszik.

Kolumbiai mércével kiemelkedően fejlett, de még európai szemmel is egészen rendben van.

Utazás a nyomoron át

Cartagenába Santa Martából jutottunk el busszal, a menetidő kb. 5 óra volt, ami helyi viszonylatban nem is olyan rossz. Utunk elképesztő helyekenek vitt, és majd leesett az állunk attól, amit láttunk – sajnos rossz értelemben. Barranquilla külvárosa (ahol egyébként Shakira is felnőtt) pl. annyira ijesztő volt, hogy én szabályosan pánikba estem volna, ha itt megáll a buszunk. A nyomor, a fejletlenség olyan szintje bontakozott ki az út mentén, amit elképzelni sem tudtam. Vajon mi fogadna ezek után mondjuk Fekete-Afrikában? Rémisztő is belegondolni.

Kolumbiában nem igazán létezik online buszmenetrend. Találtam ugyan 1-2 oldalt, ami kiadott elméleti indulásokat, de ezek enyhén szólva nem voltak megbízhatóak. Nagyjából annyit sikerüt kideríteni, hogy napi 2-3 busz biztosan indul Cartagenába Santa Martából, azonban több buszpályaudvar is van a városban. Ja, hogy melyikről indul majd? Hát ezt ki tudja.. szóval, kinéztem egy feltételezett indulást, és jóval korábban megkértük a szállásadónkat, hogy intézzen nekünk taxit.

Ez végül is szuper választásnak bizonyult, ugyanis taxisunk ismerte a helyi viszonyokat, és szépen sorban végigjártuk a buszállomásokat, ő bement és megkérdezte a buszt, végül így a 3. állomásra érve éppen 15 percünkk volt jegyet venni és felszállni.

Mondamom sem kell, hogy áldottuk a szerencsénket, hogy találtunk egy járatot, ami természetesen nem a kinézett helyről és időben indult. Rendkívül hálásak voltunk taxisunknak is, aki ráadásul teljesen korrekt árat számlázott, nem számolta túl. Emlékeim szerint. 30.000 kolumbiai pesót (COP) fizettünk a 30-40 perces furikázásért, ez még 3 ezer forint sincs.

Amúgy érdekes, hogy a távolsági buszok Kolumbiában modernek, tiszták, felszereltek, kényelmesek, éppen olyanok, mint Európában, ami egészen abszurd… a csomagunkra még kaptunk egy olyan célulát is, amit a repülőn szoktak rátenni, pedig csupán a csomagtartóba került a cókmókunk.

Buszunk Cartagenát észak felől, egy hídon keresztül közelítette meg, így az ablakból megcsodálhattuk a hatalmas mangorve erdőt és az ott lepzselő kócsagok hadát, illetve láthattuk a tengerpartot. Természetesen nagyvárosok közelében nem jellemző a szép tengerpart, de pár kilométer távolságban azért akadnak olyan partszakaszok, amik elég tiszták és alkalmasak a fürdésre.

Szállás

A szállásunk egy elképesztően cuki kis ház első emeletén volt, aminek csinos belső kertjében banánfák nőttek és voltak kitéve függőágyak, illetve egy közös pihenő helyiség is.

Érdemes egyébként olyan szállást foglalni Kolumbiában, ahol egy estét is el tudsz tölteni, főként a biztonság okán. Bár szerencsére Cartagena esetén ezzel nem volt gond, itt (a nyüzsgő belvárosban) nyugodtan lehet napnyugta után is tobzódni.

A zaj azonban idegölő egy idő után, jó hát magunknank tudni egy félreeső, csöndes zugot, ahol este meg tudunk pihenni.

Cartagena de Indias látnivalói

A város felfedezésére 1-2 nap bőven elegendő, beleiktatva étkezési, kávé és gyümölcslé fogyasztási szüneteket.

Ez utóbbi főleg azért lényeges, mert napközben 30+ fok van, a tenger miatt pedig olyan párás a levegő, hogy 1-2 óra sétafikálás után még a legnagyobb utazó hősök is kitikkadnak. (például én).

Cartagena de Indias UNESCO világörökségi helyszínekkel is büszkélkedhet:

  1. San Pedro negyed katedrálisokkal és andalúz épületekkel
  2. San Diego, a régi kereskedők és polgárok lakhelye
  3. Getsemani művésznegyed

Cartagena de Indias látnivalói:

  1. Getsemani (művész) negyed
  2. Iglesia de Santo Domingo
  3. Az Óváros: El Centro and San Diego negyedek
  4. Castillo de San Felipe de Barajas – vár és erőd
  5. Las Murallas, a régi városfal
  6. Centenario Park majmócákkal
  7. Palacio de la Inquisición (múzeum)
  8. Iglesia de San Pedro Claver
  9. Catedral Basílica Metropolitana de Santa Catalina de Alejandría (a város nevezetességeit felsoroló oldalakon csak “Catedral”-ként hivatkoznak rá).
  10. Torre de Reloj (óratorony) és városkapu
  11. Makondo Hotel – ha a 100 év magányt olvastad, itt biztos felcsillan a szemed 🙂
  12. Las Bóvedas (árkádok): kézműves boltok
  13. Manga negyed

A látnivalók közül nem látogattunk meg mindent, illetve múzeumokba sem mentünk be, inkább kívülről csodáltuk meg a várost.

De Cartagena igazi értéket éppen a “külseje”, a vibráló színű épületei, a falakra felfutó csodaszép növények és pezsgő élete adja. Ha csak a történelmi negyedekben császkálsz, és nem is keresed a nevezetességeket, akkor is csodás 1-2 napot fogsz itt eltölteni.

1. Getsemani (művész) negyed – UNESCO

Számunkra a leglenyűgözőbb a Getsemani negyed volt. Itt minden utcában valami szépségre, színes festményre bukkantunk, a művésznegyed ugyanis bővelkedik a szebbnél szebb street artokban. Számos utalással találkoztunk Marquez-re, a véres történelemre vonatkozóan (pl. rabszolgaság – ugyanis egykor a város a rabszolgakereskedelem egyik központja volt), illetve a gyönyörű élénksárga Santo Domingo katedrális is itt található.

2. Santo Domingo katedrális

A Santo Domingo katedrális egy gyönyörű, élénksárga épület a Getsemani negyedben, ahova éppen a húsvéti szertartás idején vetődtünk. Az emberek énekeltek, mosolyogtak, csinosan öltözött anyukákat láttunk kisgyermekeikkel és férjeikkel, egymás kezét fogó párok és fiatalok, tinédzserek, gyermekek vettek részt az ünnepségen. Mi is benéztünk, és végig is néztük az eseményt, így a fiatal pap, aki vezette a menetet, minket is megáldott a szenteltvízzel, és szélesen mosolygott mindenkire.

Én nem vagyok vallálos ember, de sokkal közelebb áll hozzám ez a fajta hitbéli megnyilvánulás, mint a karót nyelt Magyarországiak. Semmi feszélyezettség, komolyság, vagy tiltás, nincsenek szigorú öltözködési szabályok, ellenben az öröm csak úgy árad az emberekből.

Nem is hasonlít arra a hangulatra, ami a keresztély szertartásokat kíséri Európában.

Vidám családok, mosolygó pap, szívből szóló énekek.

Ha itthon is ilyen lenne, talán szívesebben csatlakoznék, talán több ember válna részéve mindannak, amit a vallás (hit) jelenthetne, vagy jelentett egykor. Elvégre az egész lényege a közösség és a hit, hogy ha baj van, tudunk hova fordulni lelki megnyugvásért, támogatásért, erőért.

3. Az Óváros: El Centro és a San Diego negyedek – UNESCO

A történelmi városközpontot az egy-két szintes koloniális házak uralják, melyek az amerikai kontinens legjobban megőrzött gyarmati stílusú épületei. Találunk még itt számos templomot, monostort, palotát, családi házakat, tereket és kis belső udvarokat.

Az UNESCO világörökségi státusszal büszkélkedő El Centro csak úgy tarkállik és pompázik a türkizzöld, mustársárga, téglavörös, égkék, karmazsinpiros, narancssárga és rózsaszín házfalak kavalkádjában, melyeket erkélyek, mini oszlopok, kerámiacsempék tesznek még tetszetősebbé. A házfalakra és teraszokra szemkápráztatóan szép futónövények kapaszkodnak fel és borítják el zöld levél-, és élénklila és rózsaszín virágfüggönnyel.

A központ csak úgy pezseg, még a perzselő nappali órákban is nyüzsögnek az utcákon, tereken, de éjjel indul be igazán az élet. A kávézók, bárok, éttermek csordultig telnek vendégekkel, akiket – némi baksis reményében – utcai zenészek és egyéb művészfélék próbálnak elbűvölni.

4. Castillo de San Felipe de Barajas – vár és erőd – UNESCO

Az 1536-1657 között épült erődöt egykor bevehetetlenként emlegették köszönhetően annak, hogy a spanyolok sosem tudták legyőzni. Fontos része a kolumbiai kulturális örökségnek, és 1984 óta az UNESCO világörökségi listájára is felkerült.

Bár az erőd kiemelt látnivalónak számít és itt európai mércével mért jegyárusítás és beléptetés folyik, szerintem nem olyan érdékes. Mivel a méretes kőerődítmény nagyjából üres, csak néhány dolog (pl. ágyúk) vannak kiállítva, inkább a kilátás miatt érdemes mégis kifizetni az egyébként helyi pénztárcához mért magas árú belépőt.

5. Las Murallas

Annál érdekesebb volt számomra az épségben megmaradt, hosszan vezető régi városfal.

A régi városfalat a város védelmében építették a 16. században, korábban Cartagena teljesen védtelen volt. Azonban a folyamatos kalózámadások és viharok miatt 200 évig tartott befejezni.

A Las murallas egyedisége abban rejlik, hogy a legnagyobb része viszonylag épségben maradt meg az utókornak, és laikus szemmel nézve is igen pazar mérnöki munka.

A vastag falon lehet sétálni és figyelni a Karib-tengert, ami itt inkább grafitszürke és általában viharos.

6. Centenario Park

A történelmi belvárosban található gyönyörű parkot Cartagena spanyoloktól való függetlenségének 100. évfordulója alkalmából hozták létre.

Szépséges sárga fal veszi körbe és csinos kis kapun léphetünk be. Ottlétünkkor aranyos kis majmocskák ugrándoztak a bambuszokon, néhány másik turista mangófakatokkal igyekezett őket magukhoz édesgetni.

7. Palacio de la Inquisición

Az inkvizíció borzalmait bemutató múzeum egyben a régebbi gyarmati kori épületek jeles képviselője is, a városközpontban található. Az épület itt kakukktojás, mivel mi nem kerestük fel és sajnos fotóm sincsen róla. Ha érdekel, a wikipedia angol nyevlű cikkében részletesebben is olvashatsz róla.

8. Iglesia de San Pedro Claver

A 16. században épült templomot egy kolostor és a régészeti múzeum egészít ki, mi nem mentünk be, csak kívülről néztük meg.

Nemzeti Műemlékké nyilvánították, és az egyik legnépszerűbb esküvői helyszín Cartagenában.

Ahogy az esti fények mellett látható, a templom körül óriási élet van napszállta után.

9. Catedral Basílica Metropolitana de Santa Catalina de Alejandría

A történelmi városközpontban álló, pompás sárga színű katedrális az egyik legrégebbi püspöki székhely az Újvilágban.

10. Torre de Reloj (óratorony) és városkapu

Az óratorony és városkapu a városfal védelmével ellátott Cartagena de Indias eredeti kapuja.

11. Makondo Hotel

Bár a kép készültekor még csak a Szerelem a kolera idején-t olvastam, így nem értettem a hotel nevének jelentését, mégis mámorban úsztam, mikor a Nobel-díjas írónak emlékére készült street art előtt fotózkodtam.

Azóta befejeztem az írónak világhírnevet hozót Cien años de soledad (Száz év magány) című regényt, így utólag tudtam meg, hogy a történet helyszíne Macondó. A falucskát egy valós kis kolumbiai település ihlette, ahol Márquez gyermek volt, a Szerelem a kolera idején c. műve pedig szülei szerelmét dolgozza fel, és történetesen Cartagena de Indias városában játszódik.

Az alább látható graffiti TripAdvisor-os kutatásaim szerint sajnos már nincs meg, állítólag egy közeli épület állít az írónak emléket.

A Makondo Hotel címét itt találod (ami egyébként Márquez egykori otthona mellett áll).

Sajnos nincs múzeum se, ezért ez a helyszín csak annak érdekes, akinek a regények jelentenek valamit és fontos a tudat, hogy a nagy kolumbiai író egykori lakhelyet előtt áll.

Ha nem olvastál Márquez-t, akkor neked nem fog semmit sem adni ez a hely, ez esetben nyugodtan hagyd ki.

12. Las Bóvedas

A Las Bóvedas, magyarul boltozatok vagy pincék, eredetileg katonai célokra (lőszerraktárnak és börtönnek) épült a városfalak részét képezve. Manapság üzletek, kézműves boltok és művészeti galériák találhatók itt.

13. Manga negyed

A Manga negyed számomra a Szerelem a kolera idején regénybből volt ismerős, ugyanis ide költözik Fermina és Umbrino doktor házasságuk kezdetekor.

A negyed turisztikai érdekessége, hogy még őriz néhányat a város korai épületeiből, bár sajnos ezeket is égbe nyúló üvegtornyok veszik körbe.

Azért egy kicsi megmaradt még a város régi bájából, legalább mutatóba.

Kávézók és gasztronómiai élvezetek

Már korábban írtam róla, hogy Kolumbiában szinte sehol sem főznek jó kávét, itt Cartagenában szerencsére akadnak remek kávézók, sőt, egész finom ételeket is ettünk, ami szintén nem annyira jellemző az országra.

A történelmi városközpont bővelkedik jobbnál jobb kávézókban, ahol süteményt, finom reggeliket is felszolgálnak. Ráadásul a hegyekből származó kávé őrölve és szemes kiszerelésben is vásárolható itt, igaz, európai árakon. Mi szerencsére már bevásároltunk a kávéültetvényen Salentóban, jóval olcsóbban.

A folytatásban: Rosario-szigetek és Bogotá, utunk végállomása

Bali Bambusz erdő Batur-vulkán Beratan-tó és az úszótemplom Cartagena de Indias Cocora-völgy dzsungel Elefánt-barlang templom esőerdő Fanal erdő Goa Gajah Indonézia Jatiluwih rizsteraszok kakaó kakaófarm kirándulás Kolumbia KOPI LUWAK cibetmacska kávé kávé kávéfarm levada Levada das 25 Fontes levada túrák Madeirán levélvágó hangyák látnivalók Madeira Madeira látnivalói Madeira látnivalók Minca Penglipuran ősi falu Pico Ruivo túra Portugália PR9 Levada do Caldeirão Verde Salento Santa Rita vízesés sziget Taganga Tanah Lot sziget templom Tayrona Nemzeti Park természetjárás Tibumana-vízesés Tirta Empul Temple víz templom Tukad Cepung-vízesés túrázás Utazás Medellínbe

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük